Leírás és Paraméterek
Kékfrankos
Közép-európai fajta, eredete nem teljesen tisztázott, valószínűleg a mai Ausztria területéről származik. Számtalan névváltozata ismert (Blaufränkisch, Blauer Limberger / Lemberger, Gamé, Frankovka…), a magyar Kékfrankos név azon a soproni hagyományon alapul, hogy a Napóleon seregében szolgáló katonák csak a kék színű régebbi francia papírpénzért (kékfrank) cserébe kaphattak bort a soproni gazdáktól. Közép-Európában igen elterjedt és népszerű fajta. Magyarország legtöbbet telepített szőlőfajtája, a világ összes Kékfrankosának fele Magyarországon található. Legfontosabb termőterülete Sopron illetve Szekszárd környéke, mennyiséget tekintve pedig a Kunsági borvidék és Eger.
Termesztéséhez a magyarországi adottságok ideálisak, ásványokban gazdag talajon, löszön és homokon egyaránt szépen terem. Szeptemberben szüretelhető, a rothadásnak jól ellenáll. Levelei nagyok, tagolatlanok, fürtje közepes nagyságú és közepesen tömött. Bogyói sötétkék színűek, vastag héjúak, kissé hamvasak.
Sokszínű, változatos stílusú borok készíthetők belőle. Gyümölcsös aromák jellemzik, meggyes, aszalt szilvás, epres jegyekkel, enyhén fűszeres jelleggel. Karakteres savai közepesen intenzív tanninokkal párosulnak, kellemesen fanyar ízélményt nyújtva.
Szárnyasokhoz, sültekhez ajánlható 16-18 °C-on fogyasztva.
ajánlott hőmérséklet | 16-18 °C |
ételhez | vörös húsok, |
szőlőfajta | Kékfrankos |
kiszerelés | 0,75 l |
borkészítés módja | tartályos |
alkoholfok | 12 fok |
sav | 5,3 g/l |
cukor | 0 g |
minőség | OFJ |
borvidék | Duna–Tisza közi |