Az Egri Bikavér az Egri borvidéken termett többféle kékszőlő borából készített, Kékfrankos alapú cuvée, amelyben egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat.

Az egri hagyomány szerint a bikavér elnevezés az egri vár 1552-es török ostromához kötődik, amikor Dobó István várkapitány vörösbort hozatott fel a pincéből a várt védő vitézeknek, hogy erőre kapjanak. A törökök a vörös folyadékról azt hitték, hogy a várvédők bikák vérét isszák, ettől megrettentek és el is vesztették a csatát.

A valóságban a bikavér és a bor kapcsolata az 1851-es Magyar közmondások könyvében fordul elő először, melyben a bikavér szó magyarázata: „Így nevezik az erős veresbort, például az egrit”. Az első bikavér készítése Grőber Jenő nevéhez fűződik, aki 1912-ben készítette el borát Kékfrankos, Kadarka, Portugieser és Menoir szőlőfajták borából.

Napjainkban három különböző stílusban (classicus, superior, grand superior) készülhet az Egri Bikavér, mindhárom stílusra más-más előírások vonatkoznak, ami magában foglalja a szőlőfajtákat, borászati eljárásokat, házasítási előírásokat, forgalomba hozatali szabályokat.

Az Egri Bikavér sötétvörös színű, testes vörösbor, gyümölcsös-fűszeres aromákkal, amelyet földes, fás jegyek egészítenek ki. Szép, kerek savak, hangsúlyos tanninok jellemzik.Fogyasztását pörköltekhez, halászléhez vörös fűszeres húsokhoz ajánljuk 16-17 °C-on.